Jogos-e a taxis áremelés?
Nagy visszhangot váltott ki a közelmúltban a taxisok áremelési javaslata. A kibontakozó vita pró és kontra érdekes érveket hozott elő, éppen ezért érdemes elgondolkozni: mikor emelkedhet a taxi ára és ki döntsön róla?
Nagy visszhangot váltott ki a közelmúltban a taxisok áremelési javaslata. A kibontakozó vita pró és kontra érdekes érveket hozott elő, éppen ezért érdemes elgondolkozni: mikor emelkedhet a taxi ára és ki döntsön róla?
Újra élénk vita alakult ki az euróbevezetés kérdésében Magyarországon. A válság előtti elméleti és gyakorlati megfontolásokat felülírták a friss tapasztalatok. A tanulságokat a hazai gazdaságpolitika levonta, és az euróbevezetést gyakorlatilag beláthatatlan távolságra tolta el. Eközben sok szakértő a közös pénz "azonnali" bevezetése mellett érvel. Bevezessük-e az eurót, és ha igen, mikor?
Kétrészes írásom első részében a hazai euróbevezetés szakmai, közgazdasági megfontolásait vettem számba, a válság során felhalmozott új tapasztalatok áttekintésével. A második részben országpéldákon keresztül vonom le a tanulságokat, illetve az euróhoz fűződő (szerintem) optimális viszonyt vázolom fel.
Újra élénk vita alakult ki az euróbevezetés kérdésében Magyarországon. A válság előtti elméleti és gyakorlati megfontolásokat felülírták a friss tapasztalatok. A tanulságokat a hazai gazdaságpolitika levonta, és az euróbevezetést gyakorlatilag beláthatatlan távolságra tolta el. Eközben sok szakértő a közös pénz "azonnali" bevezetése mellett érvel. Bevezessük-e az eurót, és ha igen, mikor?
Kétrészes írásom célja a hazai euróbevezetés szakmai, közgazdasági megfontolásainak számbavétele, a válság során felhalmozott új tapasztalatok áttekintése, a tanulságok levonása, illetve az euróhoz fűződő (szerintem) optimális viszony felvázolása.
Sorozatunkban szívesen helyet adunk más véleményeknek, elemzéseknek is.
A Fed döntéshozói sosem fogják bevallani a nyilvánosság előtt, hogy nem a buborékokkal van a baj, hanem azzal, ha kidurrannak - pedig már jó ideje nyomasztják őket a végrehajtott hatalmas pénznyomtatás potenciális következményei. Többek között ezekről a kulisszatitkokról is beszélt a Portfolio-nak adott interjúban Thomas Sargent, aki 2011-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat az eszközárbuborékok terén végzett munkásságáért. A New York-i Egyetem professzora méltatta az Európai Unió hatalmas jelentőségét az európai béke megteremtésében, a híres tudósokra tekintettel pedig "a világ csúcsának" nevezte Magyarországot, illetve a térség országait. A bitcoint és társait buboréknak tartja, de egyúttal a jelenség mögötti okot is megvilágította a beszélgetés során. Ma jelentik be a 2017-es közgazdasági Nobel-díj nyertesét, így a mára időzített interjúval is tisztelgünk a hat évvel ezelőtti díjazott előtt.
Miközben az alsó középosztály alig gyarapodik, a szupergazdagok jövedelmi és vagyoni részesedése rohamosan emelkedik. Hogyan lehet ezt megállítani? A válasz nem is olyan egyszerű. Az eszközök jó része nem igazán hatásos, vagy magasak a költségeik.
Hosszú hónapok után újra lazítani volt kénytelen a jegybank, hogy megakadályozza a forint nemkívánatos erősödését. A célját elérte, de vajon meddig lehet visszatartani a spekulánsokat?
A jegybank kitart amellett , hogy tartósan alacsony lesz az infláció Magyarországon, ezért további lazító lépéseket vár tőle a piac. Hosszú hónapok után újra igazi izgalmakat hozhat a monetáris tanács keddi ülése. Összeszedtük, mit is léphet az MNB.
A második negyedévben a magyar gazdaság összteljesítménye (szezonálisan és naptárhatással kiigazítva) 3,5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az adat gyakorlatilag megegyezik az előzetes adatközléskor közölt értékkel. Az előző negyedévhez képest 0,9%-os GDP-növekedésről számolt be a KSH, ez sem változott a gyorsbecsléshez képest. Mindkét adat gyors, de az előző negyedévhez képest valamelyest lassuló gazdasági növekedésről árulkodik.
Kedden döntött a kamatokról az MNB, amihez szokás szerint indoklást is közölt. A következő piacokat befolyásoló lépésre a forgatókönyv szerint egy hónap múlva, szeptember végén kerülhetett volna sor. Ehhez képest 48 óra sem telt el, és a jegybank újra megszólalt, egyértelműen piacbefolyásoló szándékkal. Mi történt?
Magyarország legkorábban 2021-ben vezetheti be az eurót, ha akarja. Ha azonban a kormány komolyan veszi az általa hangoztatott fejlettségi elvárást, akkor talán soha nem fogunk fizetni a közös pénzzel. A maastrichti kritériumok teljesítésével elvileg nincs gond, de az egyik feltétel annyira rosszul megfogalmazott, hogy az ezek alapján vizsgált euróérettségünk igazából teljesen bizonytalan.
A címben feltett, elsőre ostobának és provokatívnak tűnő kérdésre a válasz az, hogy IGEN. Az európai identitást nem Jean-Claude Juncker ünnepi beszéde vagy Donald Tusk szózatai fogják erősíteni, hanem az, ha az emberek a mindennapi életükben tapasztalják az egységes gazdasági térség előnyeit.
Parragh László szerint óriási hiba, hogy a polgármesterek nem zárnak be gimnáziumokat Magyarországon. A szakiskolákba (régi nevükön szakmunkásképzőkbe) kellenek a diákok, hogy kielégítsék a gyárak munkaerőigényét, csökkentve ezzel a krónikus munkaerőhiányt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke olyan szakmai érvekkel támasztotta alá az ötletét, miszerint egy gyenge gimnázium "kiszúrás" a gyerekkel, mert nem tud továbbtanulni, "kiszúrás" a családdal, mert olyat tanul a gyerek, aminek nincs piaci kereslete és "kiszúrás" a gazdasággal, mert nincs elegendő munkaerő.
A brit választási eredmények egyetlen pozitív olvasata, hogy az eddigi tapogatózó Brexit-tárgyalásokon meglehetősen keményfejűnek mutatkozó konzervatívok koalícióra kényszerülve puhulni fognak, és így a hard-Brexit (az unióval való erőteljesebb szakítás) esélye csökken. Logikus, de nem feltétlenül van így.
A bérunió az új politikai szlogen, ami egyszerűnek és logikusnak tűnik: ha már egyszer egységes a piac ebben a fránya Európai Unióban, akkor a bérek is legyenek egységesek! Milyen kár, hogy ez az egész egy méretes butaság.
"Ha úgy vannak a számok, akkor emelek megint", ígérte Orbán Viktor kormányfő néhány napja, ma pedig a szocialista miniszterelnök-jelölt, Botka László ígérte meg a 13. havi nyugdíj visszaadását. A nyugdíjasok mindig is kedvelt célpontjai voltak a politikusoknak, és úgy tűnik, az induló választási kampányban is szívesen feszegetik szét a nyugdíjrendszer kereteit. Pedig nem kellene.
A franciák egy liberális centrista jelölt támogatásával fejezték ki nemtetszésüket a politikai elittel szemben. Macron győzelme sok kérdést vet fel, nem csak a politikai rendszerrel, hanem Európa jövőjével kapcsolatban is. A javuló gazdasági mutatók mellett a kétsebességes unió újra realitássá válhat.
Lezajlott a francia elnökválasztás első fordulója, Macron innentől már csak elbukhatja a köztársasági elnöki pozíciót. A franciák még az elitellenes különúthoz is az elitből választottak maguknak vezetőt.
Az elmúlt három évben Magyarország GDP-arányos nettó külső adóssága 40% feletti szintről 20%-ra süllyedt. Amennyiben kitart ez a folyamat, három év múlva eltűnne ez az állomány. Mit jelentene ez, illetve valóban előállhat-e ilyen helyzet? Ezt járjuk körbe alábbi írásunkban.
Tavaly megállt a hazai járműgyártás bővülése, egyből be is fékezett a teljes ipar. Az ágazat azonban még így is domináns súlyú a szektorban, sőt, az egyik nagy autógyártó régiónk újra átvette a legnagyobb ipari termelő címet a központi régiótól. Az ipari trendeket vizsgálva tisztán látszik: nem csak kelet-nyugati, hanem észak-déli különbségek is vannak az ország fejlődésében.
Felül kell vizsgálni minden, Kínával közös projektet.
A szigorú abortusztörvények okozhatják Trump vesztét?
Háborús híreink vasárnap.
Nem zárta ki a nyarat.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.